Sokáig nem fejezem be

Ürge-Vorsatz Diána: Nincs minden elveszve, sokat tudnánk javítani a világon Dr. Szabolcs Zoltán professzor Magyarország egyik vezető szívsebésze, országosan és Közép-Európa szerte is ismert és elismert sokáig nem fejezem be. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese, számos bonyolult szívműtéti eljárás hazai meghonosítója, a klinika szívtranszplantációs tevékenységének szakmai irányítója, felelőse — a városmajori létesítmény Európa második legaktívabb ilyen központja.

Számos rangos szakmai szervezet tagja, vezetőségi tagja, többnek alapítója, a professzor szakmai önéletrajza itt érhető el. Az egyetemen pedig már határozottan hasi sebésznek készült. A diploma átvétele után Győrbe került, ott tette le a sebész szakorvosi vizsgát, és ha rajta múlik, szívesen ott sokáig nem fejezem be maradt volna.

Huszonnégy

Az es évek vége felé, a nyolcvanas évek elején járunk, a fiatal orvosok megfelelő kapcsolatok híján ott helyezkedtek el, ahol tudtak. Hamar megszerette az érsebészetet, így két év érett férfiak péniszei lemondott a hasi sebészetről, és úgy vélte, nagy érsebész válik majd belőle.

Az ifjú orvos ezt csak azért vállalta, mert két év után egy szívsebész szakvizsgával lehetett gazdagabb, ami így szakmailag egészen új perspektívát nyithatott számára az érsebészetben. A véletlen, pontosabban Bodor Elek professzor, akkori szívsebész főnöke ban ismét közbeszólt. Gyakorlatilag ott öt perc alatt fordítottam hátat az érsebészetnek, és igent mondtam — idézi fel a Így alakult, hogy a professzor tól végérvényesen a Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika szívsebész csapatának a tagja, tól ig a szívsebészeti osztály vezetője.

A városmajori klinikán is összeállt egy csapat, indult volna megtanulni az eljárást, de a belügy közbeszólt, senki nem sokáig nem fejezem be kiutazási vízumot. Szomorú, hogy csak 25 évvel később, ben végezhette el az első magyarországi szívtranszplantációt Szabó Zoltán professzor. Azóta viszont, főként a városmajori központ és a magyar orvosok tudásának, elkötelezettségének köszönhetően, a világ élvonalába tartozunk: től az egész klinika és az én életem is különleges pályára került, a hungarikum szót a városmajorral ötvözve azt szoktuk mondani, a szívátültetés klinikánk majorikumává vált.

A szívtranszplantáció a végstádiumú szívelégtelenségben szenvedők végső kezelési lehetősége, vagy mondjuk ki: utolsó esélye. Kezdetben a társadalom és a kardiológiai szakma is idegenkedett tőle, se a donor, se a recipiens oldal nem működött rendesen: alig 9—10 beteg volt a várólistán, és nagyon ritka volt a szervfelajánlás.

Félő volt, hogyha Magyarország csatlakozik az Eurotransplanthoz — ahol a tagországok egymást segítik szervekkel, a folyamatról itt írtunk bővebben —, és továbbra is ennyire rövid lesz a várólista, hazánk szervexportőr országgá válik.

Nem így történt, ben már 64 felnőtt szívátültetést végeztek a Városmajorban, további nyolcat a Gottsegen György Országos Kardiológiai Központban. A városmajori klinika az Eurotransplant nyolc országot és 39 centrumot jelentő közösségének a második legaktívabb tagja, világviszonylatban az első 10 között foglal helyet.

A férfiak nehezen fejezik ki mélyebb érzéseiket, hamarabb megbetegszenek Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró Nem szívesen beszélnek róla, nem ismerik be, de a felmérések azt igazolják, hogy a férfiak több mint egyharmada időről időre magányosnak érzi magát. Miniholdja lett a Földnek, de nem sokáig Többségük elvált, özvegy, agglegény vagy egyszerűen az elköteleződéstől tartó férfi, aki nehezen nyit a párkapcsolat vagy új barátok felé, ha régen él magányos farkasként.

Nem a véletlen alakította így, hanem az elmúlt csaknem 30 év munkája, amire később még kitérünk. Egyszerre a nyakat és a szívet Ugorjunk kissé hátrébb az időben. Szabolcs Zoltán ban hazatért Angliából, és még abban az évben végrehajtotta az első magyarországi szimultán végzett carotis—coronaria műtétet. A laikus számára ördöngösen hangzik, de lényegében a professzor látásmódját adja vissza: a szívbeteg általában érbeteg is és fordítva, a funkcionális sebészi gondolkodás az embert nézi, nem az aktuálisan panaszt adó problémát.

Vagy sokáig nem fejezem be a nyaki verőeret az infarktust kockáztatva. Melyik ujjamat harapjam? Mindkét téren veszélyeztetett betegeknél megoldásként tehát először kezdik operálni a jelentős szűkületet mutató nyaki verőeret, majd a beteget fel sem ébresztve folytatják a koszorúérrel — az ilyen műtéteket olyan helyen lehet végezni, ahol érsebészet és szívsebészet is van.

Sokáig nem fejezem be.. Huszonnégy

Hibernálják a testet Az első sikeres, teljes aortaív-csere is a nevéhez fűződik, a beavatkozás ismét a szív- és az érsebészetet hozza közös nevezőre, és laikusként itt már a sci-fi határvidékén érezhetjük magunkat. Az aortaív főverőerünk középső része, ugyanúgy mutathat tágulatot, szűkületet, érintett lehet érszakadással, érrepedéssel, stb.

Nem megyünk bele a részletekbe, a lényeg, hogy az íven, teljes vértelenségben végzett 40—50 perces műtét kulcsa a test maghőmérsékletének 16—18 fokra való lehűtése — minél tovább tart a beavatkozás, annál lejjebb viszik a hőfokot —, máskülönben definitív agyi károsodás következhet be.

A maghőmérséklet ilyen mértékű csökkentése biztosítja az agy számára azt a védelmet, hogy az agyi vérellátás átmeneti szüneteltetését is el tudja viselni. Soha nem lehet azonban tudni, hogy az adott agynak milyen az oxigénhiányt toleráló képessége, mert az agyunk rendkívül speciális, érzékeny szervünk. A páciensnek csak a feje él Az aorta dissectio a főverőér hosszanti irányú repedését, szakadását jelenti.

Az ilyen betegek 50 százaléka azonnal vagy még a mentő kiérkezése előtt meghal, aki pedig kórházba kerül, annak az állapota olyan súlyos, hogy a rohamkocsiból általában egyenesen a műtőasztalra fektetik — Magyarországon évente körüli ilyen műtétet hajtanak végre.

A legnagyobb kockázatot épp az erek állapota jelenti. Korábban az ilyen beavatkozások nagyon kockázatosak voltak, a betegek akár felét is elveszthették: vagy azért, mert a vérzéses szövődményeket nem tudták elállítani, vagy mert az agy nem kapott elegendő vért.

Az idősebb testvér még kijárhatta a középsulit, a fiatalabb már nem

Szabolcs Zoltán ezért a kulcscsont alatti ütőérhez csatlakoztatta a szív-tüdő motort, egy önmagába visszatérő agyi vérkört előállítva ezzel, hogy gyakorlatilag kikapcsolta rendszerből a nagy vérkör többi részét, miközben biztosította az agy megfelelő vérellátását. Tényleg scifi az egész: A fejet kivéve az egész szervezetben áll a keringés, a szervezet gyakorlatilag »hibernált« állapotban van.

I AM CUBA (4K, drama, directed by Mikhail Kalatozov, 1964)

Mondtam a kollégáknak, hogy elméletileg a pácienst akár fel is lehetne ébreszteni, és beszélgethetnénk vele, holott csak a feje él. A módszernek köszönhetően agyi szövődmény miatt már alig vesztenek el beteget, az aorta dissectiós műtétek halálozási aránya ről 15—17 százalékra csökkent És már csak egy mondat ide: a professzor végezte az első hazai műszívbeültetést is ban.

Napi nyolc órában is lehet becsületes, jó orvosnak lenni, de a betegek egy részénél haza kell vinni a problémát, 24 órában gyötrődni, szenvedni a megoldáson. Az ember nem számolja a 9. Volt, hogy 16 órán át operáltunk egy beteget, mert szövődmény követett szövődményt, már teljesen kitágult a betege pupillája, ami esetleg akár agyi károsodás jele is lehetett volna.

Szusszantunk egyet, és folytattuk a műtétet.

A koronavírus most láthatatlan és legyőzhetetlen ellenség, de Magyarországon már nem sokáig

Számomra ez jelenti az orvoslást. A Marfan-szindróma öröklődő kötőszöveti gyengeség, ami a főverőerek gyengeségében is megmutatkozik. A betegek születéskor várható élettartama 40 év, a halál leggyakoribb oka a már említett, érfalszakadással járó aorta dissectio, Magyarországon két-háromezer embert érint. Elmentek a falig Visszatérve a szívátültetésekre, a világ élvonalába hazánk Merkely Béla professzor irányításával emelkedett: megerősítették a finanszírozást, új transzplantációs intenzív sokáig nem fejezem be alakítottak ki, olyan szakorvosi szolgálatot építettek fel, amely a betegeket élethosszig gondozza.

Most Szabolcs Zoltán az, aki a millió lakosra számítva Európa második legtöbb szívtranszplantációját végző klinikáján a teljes programért felel: a donációs sokáig nem fejezem be javításától a recipiens várólista bővítésén keresztül egészen odáig, hogy az adott donor szervhez kiválasszák a megfelelő recipienst, akinek a szív beültethető. Férfi is megkaphatja egy nő szívét, amennyiben utóbbi testsúlya meghaladja a befogadóét, és hosszan sorolhatnánk: a korábbi ellenjavallatok többségét a szakma már relativizálta és felülírta.

Mit lehet még tenni, mi a jövő, amikor a végstádiumú szívelégtelenségben szenvedők száma évről évre nő? Azokban a keringéstámogató rendszerekben, amelyekkel jelenleg a betegek átlagosan 7—8 évet élhetnek még, de a technológia fejlődésével ez jelentősen növelhető. A legnagyobb gond ma még, hogy a műszív a testen belül, az energiaforrása viszont azon kívül van, és ehhez a kábel a hasfalon keresztül jut el.

A mellett, hogy bármilyen mechanikai meghibásodás benne van a pakliban, az esetek túlnyomó többségében idővel szinte elkerülhetetlen valamilyen fertőzés kialakulása. Ilyenkor a műszívet ki kell venni, és a továbbiakban csak a szívtranszplantáció jöhet szóba, mint reális kezelési alternatíva.

Ha a műszívek megbízhatósága javul, és megoldják a kívülről tölthető, de beültetett energiaforrás problémáját is, akkor a jövőben egyre több végstádiumú szívbeteg életét menthetjük meg így. Sőt, hosszabb távon is teljes életet biztosíthatunk számukra.

Végezetül természetesen megkérdeztük Szabolcs Zoltántól, pályája során eddig hány ember köszönheti neki az életét? A sablonos kérdésre rendkívül frappáns válasz érkezik: A szívsebész nem azok közé tartozik, aki ezt számon tartja. Ha majd visszavonulok, és a búcsúztatómon valaki kiszámolja és elmondja, majd én is megtudom. Mert így működik a verkli.